(…) Valóság?
De álarcban vagyunk, és ez az álarc nagy misztérium.
Ez a nagy misztérium a forma.”
Déli dallamok a Színészmúzeumban
Szeptember 21-től október 25-ig, keddtől péntekig 12.00-12.30-ig
A déli félórás programban egy-egy régi színházi produkció rövid zenés részletét (sanzon, operettrészlet, operaária, balettbetét) vetítjük le, amelyet a múzeum színháztörténészének rövid előadása egészít ki az
adott műről, előadásról, közreműködőről.
Mindehhez egy csésze teát,
egy pohár szörpöt és egy kis nassolni valót is felszolgálunk
A játékos kedvű, szerencsés vendégek pedig ajándékot is kapnak!
Szerettel várjuk az érdeklődőket!
15 évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit a Miskolci Galéria Városi Művészeti Múzeum Színháztörténeti és Színészmúzeuma, a vidék egyetlen ilyen jellegű intézménye. Az évforduló kapcsán ünnepségsorozatot szervez a múzeum szeptember 21-től, a Magyar dráma napjától október 25-ig, az első magyar hivatalos színielőadás napjáig.
Szeretnénk, ha e jubileum kapcsán minél többen, minél több oldalról is megismerhetnék a miskolci intézményt. Úgy hisszük, a rendezvények összefűzésével sikerül felmutatnunk azt a „repertoárt”, amelyet az eltelt időszak alatt épített fel a múzeum.
A programsorozattal a legkülönbözőbb közönségrétegeket kívánjuk megszólítani, és Miskolcra várjuk a magyar színház múltjával foglalkozó szakembereket is.
Rendezvényeink részben kapcsolódnak az Építészet hónapjához, és a Múzeumok Őszi Fesztiváljához, Jameson CineFest - Miskolci Nemzetközi Filmfesztiválhoz.
A részletes programmal kapcsolatos információkat folyamatosan közöljük blogunkon, facebookos oldalunkon!
Latinovits Zoltán életének sorsfordító helyszíne volt a miskolci színház: szerelme Ruttkai Évával a miskolci színpadon született. A színészkirály pályájának rövid, de fontos időszaka volt a két miskolci évad 1959-61 között: ekkor kapta első klasszikus főszerepeit, itt formálta meg először Romeo valamint Ruy Blas alakját. Itt kezdődik együttműködése Horvai Istvánnal.
Hugo: A királyasszony lovagja (1960) - Ruy Blas
Partnere Ruttkai Ottó
Trenyov: A Néva partján - Lenin szerepében (1960)
Shakespeare: Romeo és Júlia - Romeo (1961) Partnere Balogh Emese
AZ előadásfotókat Klein József készítette.
Foglalkozás a maszkokról és az álarcokról
a miskolci Színháztörténeti és Színészmúzeumban
„A játékot maszkban kell végigjátszani.(…) Valóság?
Valóságban csak akkor élnénk, ha arcunk lenne.
De álarcban vagyunk, és ez az álarc nagy misztérium.
Ez a nagy misztérium a forma.”
(Hamvas Béla)
A maszkok, álarcok szerepe az ősi kultúrákban
Álarcok a népszokásainkban
Maskarák a karneváli forgatagban
Maszk a színpadon
Sminkkészítés pontról pontra
Az ismeretterjesztő foglalkozás a Major Tamás arcai c. kiállításhoz kötődően film – és előadásrészletek, fotósorozatok segítségével ismerteti meg a fiatalokat a maszk kultúrtörténetével, a maszkkészítés kulisszatitkaival.A foglalkozást történelem, néprajz, vizuális nevelés illetve színház és dráma órákhoz illetve színjátszókörök, napközis
csoportok számára ajánljuk.
A foglalkozásokra előzetes bejelentkezés alapján, egyeztetett időpontban várják a csoportokat.
Részvételi díj: 300 Ft./fő, szerződéses iskolák számára 100 Ft./fő. Bérlet: 500 /fő Kísérők számára ingyenes. A bérlet 6tetszőleges múzeumpedagógiai foglalkozás igénybevételére jogosít! A bérlet nem névre szóló, így a pedagógusok saját hatáskörben dönthetnek annak felhasználásáról. A bérletek 2011. október 4-től érvényesek, legfeljebb 5 alkalom erejéig, vagy 2012. augusztus 31-ig. A korábban váltott bérletek szeptember 30-ig használhatók fel. A bérleteket csak osztályközösségek, iskolai csoportok számára biztosítjuk! A bérletek 5 alkalommal, a meghirdetett múzeumpedagógiai foglalkozásokra használhatók fel. A bérletekben az alkalmakat a helyszínen a múzeumpedagógus,
vagy a foglalkozásvezető bélyegzővel rögzíti. Több foglalkozás e ymás utáni igénybevétele (pl. a Színészmúzeumban hirdetett a Holdbéli csónakoshoz kapcsolódó 3 foglalkozás) esetén az igénybevett foglalkozások számának megfelelő alkalomszámot bélyegzünk. Az állandó kiállítások nem képezik a foglalkozások részeit, ezek megtekintése külön jegyváltás, vagy a bérletbe történő újabb bélyegzés után lehetséges.
További információ kiállításainkról,foglalkozásainkról,bérlet- és jegyárakról,bejelentkezés:
szineszmuzeum.miskolc@gmail.com címen, illetve a 30/660-9299-es telefonszám.
2011 őszén is meghirdetjük születésnapi programunkat azok számára, akik tartalmas és könnyed
szórakozást akarnak szerezni ünneplő gyermeküknek és meghívott barátainak.
VARÁZSLATOS ÓRÁK
A játékos program középpontjában a varázslatok állnak.
A gyerekek életkornak megfelelően megismerkednek egy klasszikus szépségű, a humort sem nélkülöző varázslatokkal teli
mesefeldolgozással.
Sorra vesszük kedvenc varázslóikat, varázstükör mögé rejtőzhetnek,
elkészíthetik mesés címerüket. Az állandó kiállításon pedig megismerkedünk azokkal az a berendezésekkel, amelyeknek a színházi varázslatokat köszönhetjük.
VIDÁMSÁGOK VITÉZ LÁSZLÓVAL
A játékos foglalkozás középpontjában a bábjátszás érdekességei állnak. Megismerkedünk
a különböző bábtípusokkal, bábos legendákkal, Vitéz László egyik jelenetével és a Holdbéli
csónakos meséjével. Mindenki elkészítheti a maga Vitéz Lászlóját vagy más kedvelt figuráját bábként.
Nem marad el természetesen a torta, az üdítő és a hazavihető ajándék sem.
Érdeklődni a szineszmuzeum.miskolc@gmail.com címen, illetve a 30/660-
9299-es számon lehet.
Major Tamás arcai c. kiállításunkat a Múzsa c. kulturális magazin is bemutatta.
A Miskolci Galéria Városi Művészeti Múzeum és a Magyar Orthodox Egyházi Múzeum közös kiállításlátogatásra invitálja az érdeklődő közönséget. A Tárlat túrákat azon látogatóknak ajánljuk, akik a kiállításokon kívül kíváncsiak a múzeumi épületek történetére is, akik szívesen sétálnak a városban a kiállítások helyszínei között a két tárlat megtekintése közben.
A Tárlat túrára elsősorban csoportok jelentkezését várjuk, akik a Színészmúzeumból indulva két túraútvonalon, kísérővel haladva tekintik meg az aktuális kiállításokat. A Tárlat túrákat legalább 10 fő esetén indítjuk!
Kis Tárlat túra
Színháztörténeti és Színészmúzeum
„Hódolván Tháliának” - jelenetek a miskolci színjátszás történetéből
Major Tamás arcai – időszaki kiállítás
Magyar Orthodox Egyházi Múzeum
A görögkeleti egyház történetét, kultúrtörténeti hagyatékait, egyházművészeti tárgyait bemutató kiállítás ötvösművek, textíliák, ikonok, dokumentumok segítségével. A Múzeum mellett a Közép-Európa legszebb ikonosztázionú Orthodox templom, valamint a több százéves sírkert is megtekinthető.
Feledy-ház
Feledy és kortársai – állandó kiállítás
GRAFITRI XXV. Miskolci Grafikai Triennále
A túra ideje: 1-1,5 óra
Részvételi díj: felnőtt jegy: 1500 Ft, diák és nyugdíjas jegy: 750 Ft.
Nagy Tárlat túra
Színháztörténeti és Színészmúzeum
Magyar Orthodox Egyházi Múzeum
Feledy-ház
Petró-ház
GRAFITRI XXV. Miskolci Grafikai Triennále
Fél évszázad nagydíjasai
Miskolci Galéria Rákóczi-ház
XXV. Miskolci Grafikai Triennále törzsanyaga
Mimetikus szerkezetek
Rácmolnár Sándor /A XXIV. Grafikai Triennále nagydíjasának kiállítása/
A túra ideje: 2-2,5 óra
Részvételi díj: felnőtt jegy: 2500 Ft, diák és nyugdíjas jegy: 1250 Ft.
Indulás délelőtt 10 órakor a Színészmúzeum elől.
A tárlat túrán való részvételhez előzetes bejelentkezés ajánlott!
A hagyományos kiállításoknál megszokott kedvezmények a Tárlat túrákon nem érvényesíthetők!
Jelentkezés: Vass Nóra, e-mail: muzeumkommunikacio@gmail.com, telefon: 06 30 660 9299, személyesen a Színháztörténeti és Színészmúzeumban 3525 Miskolc, Déryné u. 3.
Találkozzunk a Tárlat túrán!
A miskolci színészmúzeum kiadványairól
Több kiadványsorozatot is útjára indított a közelmúltban a miskolci
Színháztörténeti és Színészmúzeum.
Az előző években Bozóki Mara, Juhász Katalin, Zeke Edit
díszlet-jelmeztervező művészek kiállításaihoz kapcsolódóan, az NKA
támogatásával született meg a Színpad-Kép című szcenikai sorozatunk.A díszlet-jelmeztervezők ritkán ad(hat)nak ki önálló albumot, noha mind az alkotókban, mind a közönség körében van igény arra, hogy e tünékeny művészeti ág képi lenyomatai rendszeresen elérhetőek legyenek. A hiánypótló kiadványok szakmai visszhangja mind a
kezdeményezést, mind a kivitelezést tekintve pozitív volt, így a sorozatot folyítatni szeretnénk. Manapság alapkövetelmény, hogy múzeumaink sokrétű múzeumpedagógiai tevékenységet is folytassanak. A színészmúzeumban az óvodásoktól kezdve igyekeznek minden fiatal korosztályt megszólítani. Ezt szolgálják a múzeumpedagógai kiadványok is. A Papírkulisszák c. foglalkoztató a papírszínház műfaját újítja meg Ék Erzsébet iparművész segítségével: a kötet a vándorszínészet világába vezet.Tavaly jelent meg a Déryné gardrób koffere c. játékos múzeumpedagógiai kiadványunk amely az énekesnő életútján keresztül foglalja össze a XIX. század magyar színészetét. A Néző-Játék c. sorozat első kötete a Kóclelkek, amely a bábszínház technikáival és az azokhoz kötődő legendákkal, mítoszokkal ismereteti meg az olvasót.
Új állandó kiállításunkhoz pedig múzeumi vezető is készült, amely segít a tárlat áttekintésében és a kiadvány révén "haza is vihető" a múzeum...
Legendák, anekdoták, emlékek a miskolci színjátszás történetéből
A miskolci színház múltja iránt érdeklődőknek ajánljuk a múzeumi boltunkban megvásárolható színháztörténeti albumot, amely izgalmas kalandozás lehetőségét kínálja a színházbarátok számára.
A miskolci színjátszás jeles jubileumaihoz több alkalommal is készült emlékalbum: az elsőket 1907-ben, majd 1923-ban a miskolci színjátszáskutatója, Keresztessy Sándor szerkesztette prominens politikusok és művészeknyilatkozataival színesítve. Az olvasmányos kiadványokat 1973-ban követte egy adattárai, gazdag képanyaga révén nélkülözhetetlen összefoglaló. 2007-ben a második miskolci kőszínház átadásának 150. évfordulójára reprezentatív album jelent meg: a Legendák, anekdoták, emlékek a miskolci színjátszás történetéből c. szerkesztett kiadvány ötvözi az előző munkák jellegét.
A Dr. Dobrossy István, a B- A- Z. megyei Levéltár igazgatója által szerkesztett és részben írt kötet a kezdetektől napjainkig ad sokszínű áttekintést a miskolci teátrumról. Az első fejezet a magyar nyelvű színjátszás megszületésének politikai-művészi hátterét rajzolja meg. A következő fejezetek az igazgatók nevéhez kötődően idézik meg a nagy korszakokat: a magánigazgatók közül a színházat megnyitó Latabár Endre mellett Palágyi Lajosról, aSebestyén-testvérekről, Földessy Gézáról olvashatunk. Az elmúlt félévszázad törekvéseit változatosan fogja össze a kötet, kiemelve a elmúlt évek fontos kezdeményezéseit, köztük a miskolci nemzetközi operafesztivált.
Gazdagon válogat a kiadvány a színművészek Miskolcról szóló visszaemlékezéseiből: a második színház megnyitásának részleteit Egressy Gábor naplójegyzetéből ismerhetjük meg. Bilicsi Tivadar a Sebestyén-korszakot méltatja. Az államosítás izgalmas időszakát Agárdy Gábor színes történetei alapján rekonstruálhatjuk. Ruttkai Éva vall arról, hogyan született szerelmük Latinovits Zoltánnal a miskolci színpadon. Olvashatunk a népszerű művészházaspár, Máthé Éva és Sallós Gábor Miskolchoz kötődéséről is. A nyolcvanas évek művészei közül pedig Blaskó Péter és Tímár Éva emlékezik, többek között Major Tamás alakjára.
Külön képes összeállítás mutatja be a Miskolci Nemzeti Színház örökös tagjait.S önálló fejezetből ismerhetjük meg a színházépület kalandos elkészültének történetét, valamint nyomon követhetjük, hogy a XX. században mikor, hogyan változtattak arculatán a rekonstrukciók.
M. G.
A kötet ára: 2.990 Ft
Életének 88. évében, július 3-án rövid betegség után elhunyt Barta Mária érdemes művész, Aase-díjas színművész,
"Mély fájdalommal értesültünk róla, hogy drága kollégánk, Barta Mária művésznő életének 88. évében elhunyt. Mária 1990 óta volt a Vígszínház tagja, számos alakításában csodálhattuk barátságos személyiségét, tehetségét, páratlan humorát. Nagy űrt hagy maga után, hiszen szakmai tudását és a színház iránti alázatát hosszú évek óta adta át a jövő reménységeinek. A Vígszínház társulata őszinte részvétét nyilvánítja Mária családjának, szeretteinek, tanítványainak, barátainak. A Vígszínház saját halottjának tekinti. Temetéséről később intézkedünk"- olvashatjuk a Vígszínház honlapján a gyászhírt.
Barta Mária 1923. szeptember 15-én született Budapesten, 1944-ben Bárdos Artúr tanítványaként kezdte pályáját. 1945 és 1947 között a Belvárosi Színház, majd a Nemzeti Színház, 1950 és 1954 között a Miskolci Nemzeti Színház, 1954 és 1956 között a Madách Színház tagja volt. 1956-ban külföldre távozott, 1963-1964-ben a kaposvári Csiky Gergely Színház, majd tizenkilenc esztendőn át a Szegedi Nemzeti Színház, 1983 és 1988 között a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház, 1988-1990-ben ismét a Szegedi Nemzeti Színház, 1990-től a Vígszínház társulatának volt tagja.
Az érdemes művész címet 1980-ban, az Aase-díjat 1997-ben vehette át.
Miskolci szerepei:
Lavrenyov: Amerika hangja - Cynthia
Gorkij: Ellenségek - Kleopátra
Csiky Gergely:Kaviár - Brigitta
Gorbatov: Apák ifjúsága -Natasa
Fast: Harminc ezüstpénz - Jane
Katona József: Bánk bán - Gertrudis, Melinda
Illyés Gyula: Ozorai példa- Társakodónő
Moliére: Tartuffe - Elmira
Shakespeare: Hamlet - Gertrud
Kornyejcsuk: A nagy műtét - Lida
Móricz Zsigmond: Rokonok - Magdaléna
Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde - Mirigy, Éj
Shaw: Pygmalion- Eliza
Csizmarek Mátyás: Bújócska - Olga
Fent: Elizaként a Pygmalionban (1953),
lent a Hamlet Gertrudisaként (1953)
Major Tamás 1910. január 26-án Újpesten született. A színiakadémia elvégzése után 1931-ben lett a Nemzeti Színház tagja, ahol epizodistaként hamar feltűnt, de ez nem elégítetteki ambícióit.Édesanyja Majorné Papp Mariska a hatalmi elittel kialakított szoros kapcsolatát kihasználva igyekezett fia szakmai előrejutását elősegíteni: így lett meghatározó szerepe Major Tamásnak a Nemzeti Színház ifjúsági előadásainak létrehozásában. A családi háttér azonban nem akadályozta meg a fiatal színészt abban, hogy baloldali esteken szavaljon,s bekapcsolódjon a Hont Ferenc vezetésével dolgozó Független Színpad munkájába.Kapcsolatba került az illegális kommunista párttal. 1944 végétől álnéven élt, nem lépett fel a Nemzeti Színházban. Ekkor Gobbi Hildával és Várkonyi Zoltánnal kidolgozták a színházi élet újjászervezésének programját. Eszerint Major Tamás lett 1945-ben a Nemzeti Színház igazgatója. Életének ez a legellentmondásosabb korszaka. Major a színház műsorának átalakításával átszervezte a társulatot, s a Kommunista Párt politikai programját hirdette a színpadon is. A Magyar Színházművészeti Szövetségben vezető szerepet töltött be, ezzel diktatórikus hatalomra tett szert.
A Rajk-per után, majd Sztálin halála után hatalmi helyzete megrendült, de a politikai változások ellenére 1962-ig a Nemzeti Színház vezetője maradt. Leváltása után 1978-ig főrendezőként dolgozott a társulatban. 1982-ben az alakuló Katona József Színházhoz szerződött. Tanított a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Kétszer – 1948-ban és 1953-ban jutalmazták Kossuth-díjjal.
Budapesten hunyt el 1986. április 13-án.
A Nemzeti Színházban jellemszerepekben mutatkozott be. Pályája kezdetén Jouvet, az 1950-es években Sztanyiszlavszkij, majd Brecht elméleti írásai és gyakorlati működése volt rá hatással. Szerepeit gyakran csak néhány egyszerű eszközzel ábrázolta, de színészi habitusátólnem volt idegen a harsány humor sem: gesztusait, mimikáját ilyenkor a bohóc eszköztárából kölcsönözte, jó néhány szerepét pedig aprólékos gonddal készített maszkban játszotta.
Rendezéseibe – az írói szándék tiszteletben tartásával – számtalan ötletet vitt, gyakran élt ameghökkentés eszközével.Talán a legnevezetesebb alakítása Molière Tartuffe-je, melyet évtizedeken át játszott. Sikert aratott Luciferként (Madách Imre: Az ember tragédiája), Shakespeare-darabokban (Jago, Caliban, Hamlet), s Brecht Puntila úr és szolgája, Matti című színjátékának címszerepében. Pályájának különös összegzéseként megformálta Boguslawski szerepét Spiró György Az imposztor című drámájában.
Egykori tanítványa, Csiszár Imre művészeti vezető kérésre utolsó éveiben rendszeresen dolgozott Miskolcon is. Klasszikus vígjátékok - a Tartuffe, a Csetepaté Chioggiában, a Szeget szeggel - színrevitele mellett itt játszotta el a Lear király címszerepét 1981-ben.
Megrendezte – többek között –Racine Andromache; Shakespeare Vízkereszt vagy amit akartok, A windsori víg nők, Hamlet, Rómeó és Júlia; Gorkij Jegor Bulicsov és a többiek, Brecht Galilei élete, Peter Weiss A luzitán szörny, Carlo Goldoni Két úr szolgája című művét.
Játszott az Erkel (1952), A tizedes meg a többiek (1965), az Ítélet (1970), a Régi idők focija (1973), a Déryné, hol van? (1975), az Ereszd el a szakállamat! (1975), a Szabadíts meg a gonosztól! (1978), a Circus Maximus (1980), a Mephisto (1981), a Ripacsok (1981), a Szerencsés Dániel (1982), a Hanyatt-homlok (1983), a Csak egy mozi (1985) és A nagy generáció (1986) című filmben.
Ahol még a sztárszínészek is tanulnak címmel közölt írást múzeumunkról a Magyar Hírlap június 4-i számában.Zsigmond Nóra írása a lap online oldalán is elolvasható:
www.magyarhirlap.hu/hullamter/egy_hely_ahol_meg_a_sztarszineszek_is_tanulnak.html
CRITICAI LAPOK
színházi folyóirat
legújabb számának bemutatóját
2011. május 26-án csütörtökön, 17 órakor
tartjuk
a
Színháztörténeti és
Színészmúzeumban
(3525 Miskolc, Déryné u. 5.)
a Folyóiratok Háza programsorozat keretében.
A lapot bemutatja
Szűcs Katalin
főszerkesztő
Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
A rendezvény ingyenes!
Immár hagyomány, hogy április végén, György napjához közel eső hétvégén Telepi Györgyre, a XIX. századi magyar színészet sokoldalú alakjára emlékezünk életének utolsó helyszínén, Tardon. A Herman Ottó Múzeummal és a helyi önkormányzattal közösen szervezett rendezvényen a művész sírjánál és emléktáblájánál emlékeztünk - az ünnepek miatt idén kicsit később, május 7-én - a színházi ezermesterre, aki színészként, díszletfestőként, színpadtechnikusként,színpadi szerzőként, társulatvezetőként kiemelkedő személyisége volt a vándorszínészet korának és a Nemzeti Színház alapító társulatának.
A színészmúzeum állandó kiállításán - az adományozó család jóvoltából - megtekinthetők azok a jubileumi serlegek, amelyeket Nemzeti Színház-i pályatársaitól kapott.
,, Ő volt a Nemzeti Színház kedvenc komikusa (…) gömbölyű arc, gömbölyű alak és amellett csupa elevenség, villogó szemeivel, hegyes szemöldökeivel, és kicsiny, hegyes bajuszával, mintha négy szemöldöke vagy négy bajusza lett volna, ő volt a megtestesült magyar humor” - így jellemezte a magyar színház ,,mindenesét”, az első jelentős magyar színpadtechnikust, Telepi Györgyöt Jókai Mór, akit a szabadságharc leverése után, 1849 őszén Telepi bújtatott Tardonán.
Május 11- e Miskolc Város Napja. Az ünnepi rendezvénysorozat kiemelkedő pontja a Miskolci Nemzeti Színházban a képviselőtestület ünnepi közgyűlése, ahol átadták a város elismerő kitüntetéseit. Ezúton gratulálunk minden díjazottnak, s külön köszöntjük az intézményünkhöz közel álló díjazottakat.
MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA MISKOLC VÁROS DÍSZPOLGÁRA kitüntető címet adományozott Bodonyi Csaba építésznek.
Bodonyi Csaba a miskolci színházi negyed tervrajzával
MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA DÉRYNÉ színházi díjat adományozott Tulipán Gábornak, a Miskolci Csodamalom Bábszínház igazgatójának (posztumusz)
Tulipán Gábor utolsó munkája, A kis gyufaáruslány rendezése közben
MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA NÍVÓDÍJAT adományozott Regős Zsolt karnagy, pedagógusnak
Regős Zsolt szokatlan szerepben:az Apu, fogjál nekem békát c. jelenet zeneszerzőjét játssza a 2010-es operafesztiválon
2011. április 28-án, életének 80. évében elhunyt Zolnay Zsuzsa színművész
Zolnay Zsuzsa Budapesten született 1932. február 18-án. Testvére Zolnay Pál filmrendező, férje Básti Lajos Kossuth-díjas színművész volt. A Színház- és Filmművészeti Főiskolán 1955-ben végzett Rádai Imre, Sulyok Mária és Básti Lajos tanítványaként. A főiskola bejfejezése után a Nemzeti Színházhoz szóló előszerződés birtokában egy szezonra a Miskolci Nemzeti Színházhoz szerződött. 1956-tól a Nemzeti Színház társulatának tagja volt, 2000-től - az intézmény névváltoztatása után - a Pesti Magyar Színház művésze.
Kitüntetései:
Miskolci szerepei:
Shaw: Warenné mestersége - Vivie (1955)
Szophoklész: Antigoné - címszerep ( 1956)
Osztrovszkij: Farkasok és bárányok - Kupavina (1956)
Lovinescu: Rombadőlt fellegvár - Irina (1956)
Madách Imre: Az ember tragédiája - Éva (1963)
Évaként Básti Lajossal a Miskolci Nemzeti Színház előadásában 1963-ban
Április 29-e a Tánc Világnapja vagy más néven a Nemzetközi táncnap. 1982-ben az UNESCO Nemzetközi Színházi Intézetének egy részlege, a Nemzetközi Táncbizottság kezdeményezte az ünnepet, amelyen köszöntjük e művészeti ágat és a tánc világának képviselőit. Időpontjául Jean-Georges Noverre francia táncos és balettművész születésnapját választották
A Színháztörténeti és Színészmúzeum (3530 Miskolc, Déryné u. 3.)
Szép, vidám ünnepet kívánunk az oldalra és a múzeumba látogató
kedves vendégeinknek, barátainknak!
Színházi Élet, 1934.