Immár hagyomány, hogy április végén, György napjához közel eső hétvégén Telepi Györgyre, a XIX. századi magyar színészet sokoldalú alakjára emlékezünk életének utolsó helyszínén, Tardon. A Herman Ottó Múzeummal és a helyi önkormányzattal közösen szervezett rendezvényen  a művész sírjánál és emléktáblájánál emlékeztünk - az ünnepek miatt idén kicsit később, május 7-én -  a színházi ezermesterre, aki színészként, díszletfestőként, színpadtechnikusként,színpadi szerzőként, társulatvezetőként kiemelkedő személyisége volt a vándorszínészet korának és a Nemzeti Színház alapító társulatának. 

A színészmúzeum állandó kiállításán - az adományozó család jóvoltából - megtekinthetők azok a jubileumi serlegek, amelyeket Nemzeti Színház-i pályatársaitól kapott.

       ,, Ő volt a Nemzeti Színház kedvenc komikusa (…) gömbölyű arc, gömbölyű alak és amellett csupa elevenség, villogó szemeivel, hegyes szemöldökeivel, és kicsiny, hegyes bajuszával, mintha négy szemöldöke vagy négy bajusza lett volna, ő volt a megtestesült magyar humor”  - így jellemezte a magyar színház ,,mindenesét”, az első jelentős magyar színpadtechnikust, Telepi Györgyöt Jókai Mór, akit a szabadságharc leverése után, 1849 őszén Telepi bújtatott Tardonán.