Juhász Gyula: A színész halála Alszik. A maszkja már halotti maszk,Mely némán a nagy semmiségbe dermed,Nem fog jelezni már vágyat, vigaszt,Töprenkedést és tomboló szerelmet.Száz arca volt. Mindig más, mindig uj,Övé volt minden mosolygás, kesergés,Most minden arc szelíden…