A MINAP cikke a színészmúzeum pincéjében működő Teátrum Pincehely Galéria új kiállításairól:

Tizenhat művész, egy secco

 2012-09-21 17:02

Két hónapon át tizenhat művész dolgozott azon a seccon, melyet nagy érdeklődés mellett, csütörtökön mutattak be a Teátrum Pincehely Galériában. A művészeket és a secco-készítés legérdekesebb pillanatait Kiss Tanne István örökítette meg, a képekből kiállítás nyílt szintén a TPG-ben.

 Mint Urbán Tibor, a Teátrum Pincehely Galéria (TPG) kurátor elmondta, júliusban és augusztusban készült a Secco Falka I. című falfestménye, így véleménye szerint a TPG tulajdonképpen művészteleppé vált, hiszen két hónapon keresztül rengeteg időt töltöttek itt a művészek.

– Úgy gondolom, hogy ez nagyon fontos egy intézmény életében. Szinte élővé vált a helyszín, az egyik művész jött, a másik ment, tehát csaknem folyamatos volt az ittlétük – mondta.

 A secco bemutatását megelőzően Mikita Gábor, a Színháztörténeti és Színészmúzeum vezetője mondott köszöntőt. Bevallotta, nagy élmény volt számukra ez a két hónap, hiszen „naponta találkoztunk a művészekkel, ráadásul rengeteg érdeklődő látogatta a galériát, köztük Pirint Andrea is”. A művészettörténész így emlékezett azokra az időkre, mikor még csak a seccokészítés ötlete volt meg: „Urbán Tibor teljesen átszellemülten beszélt a seccoról az üres fal előtt állva, gondolatfoszlányokat fűzött csupán egymás mellé. De akkor még másképp nem is beszélhetett volna – hiányoztak a társak, akik hasonlóképpen gondolkodnak, és ki tudják egészíteni a gondolatait.”

 Végül tizenhatan vállalták a két hónapon át tartó művésztelepi munkát: Drozsnyik István, Dunai Beáta, Homonna György, Láng Eszter, Lőrincz Róbert, Lukács Róbert, Máger Ágnes, Orosz Csaba, Pataki János, Pálfalusi Attila, Puskás Márta, Seres László, Varsányi Emília, Veres Attila és Zombori József Urbán Tibor mellett.

 Pirint Andrea hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a secco 16 történetet mesél el, de egyben kinyilatkoztat is. Fontos az egyéniség, fontos, hogy a saját útját járja valaki, de az elkülönülés nem azonos az elszigeteltséggel – ezt mind-mind jelentik a secco-részek a művészettörténész véleménye szerint.

 – Úgy gondolom, ez egy képpé formált kiáltvány, amely mutatja, hogy a művészet nélkülözhetetlen, de szól az összefogás fontosságáról, a tiszteletről, a lelkesedésről és a dacos kiállásról is. Történelmi párhuzamot vonva az egyik falmező engem az ókeresztény katakombafestészetet juttatta eszembe. Itt nem temetési helyként gondolok a katakombára, hanem inkább kulturális helyként, a közösség életét alakító szellemi közegként – mondta a művészettörténész.

 Kiss Tanne István fotózta meg a művészeket és a legérdekesebb pillanatokat a munka során. Képeiből kiállítást nyílt szintén csütörtökön, szintén a TPG-ben. Ugyanakkor megnyílt egy tematikus tárlat is, Körbegörbe címmel. A secco készítői kaptak egy fekete korongot, melyet szabadon használhattak, aki úgy gondolta, a seccohoz kapcsolódóan festhetett rá. A kiállítások vasárnap és hétfő kivételével naponta 9-17 óra között látogathatók.

 Kujan I.

Szerző: emgábor  2012.09.25. 09:27 Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://szineszmuzeum-miskolc.blog.hu/api/trackback/id/tr124801241

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.