Egy időre aktuális híreinket, a múzeummal kapcsolatos érdekességeket a

Miskolci Színészmúzeum - Thália-ház Facebook oldalon találja meg. Keressen, kövessen minket!

Üzeneteit  a szineszmuzeum.miskolc@gmail.com címen is várjuk.

Személyesen a 70/9432916 számon érdeklődhet. 

Megértését köszönjük!

 

 

Szerző: emgábor  2015.11.06. 10:56 Szólj hozzá!

MUMUS ország
- Juhász Katalin jelmez-díszlettervező művész gyermekszínházi tárlata -

Klasszikus és modern mesék hőseivel kalandozhatnak a látogatók az Óperenciától Mumusországon, Óz birodalmán át a Maszat-hegyig a miskolci színészmúzeum új időszakos tárlatán. A rajzaiból, makettjeiből, színpadi kosztümjeiből válogató Juhász Katalin jelmez-díszlettervező művész a Miskolci Nemzeti Színház elmúlt
negyed századának gyermekszínházi előadásait idézi meg tárlatán első gyerekeknek szóló munkájától, A kis hercegtől az idei évad Óz-bemutatójáig: testközelből tanulmányozhatjuk A mindenlátó királylány csipkefinom ruháit, rácsodálkozhatunk Pinokkió karneváli kavalkádjára, a Leander és Lenszirom bájos tündérvilágára, a Csizmás 
kandúr klasszikus szépségű királyi udvarára.

 

 

Szerző: emgábor  2013.02.13. 14:55 Szólj hozzá!

Szerző: emgábor  2013.02.04. 12:22 Szólj hozzá!

mumusmh_1359976831.jpg_2233x3157

Szerző: emgábor  2013.02.04. 12:21 Szólj hozzá!

Somló István, a Miskolci Nemzeti Színház örökös tagja néhány nappal 66. születésnapja előtt, 2012. november 13-án reggel elhunyt.


Somló István Kaposváron született 1946. november 19-én. 1966-ban szerződött a Miskolci Nemzeti Színházhoz. Negyvenhat éve volt tagja a társulatnak, s ez idő alatt számtalan szerepben ismerhette meg a közönség.Karakterszínész, kiváló epizodista. Olyannyira, hogy – ami ritka a színikritikáknál – gyakran említik dicsérőleg a szereplők között. Minden műfajban otthon volt, felsorolhatatlanul sok szerepet játszott vígjátékokban, drámákban, musicalekben, rock operákban, gyerekdarabokban, abszurdokban. 2007-ben Miskolc város önkormányzata Déryné-díjjal tüntette ki.
 
Képünkön édesapjával, Somló Ferenccel.
 
somlok2k.jpg
 
 
Szerző: emgábor  2012.11.16. 13:04 Szólj hozzá!

Szeretettel ajánljuk a magyar monda- és mesevilágba vezető gyermekfoglalkozásainkat a CSILLAGVITÉZEK c. bábos kiállításunkhoz.
 
"Mikor az éj leszáll s a csillagok feljőnek, mikor a világ szavai elhalnak, elkezd beszélni a természet, akkor a végtelen mindenség megnyílik s az ember lelke lát. " 
Jókai Mór gondolata a CSILLAGVITÉZEK c. kiállításunk mottója.
Benedek Elek meséi a magyar
múltról
1. (45 perces foglalkozás) -
Kalandozás a magyar múltban és mesevilágban Benedek Elek  történetein keresztül.
Dramatikus játék, irányított beszélgetés, rajzfilmnézés.
2. (90 perces foglalkozás) - Kalandozás a magyar
múltban és mesevilágban Benedek Elek  történetein keresztül.
Dramatikus játék, irányított beszélgetés, rajzfilmnézés.
Kreatív foglalkozás: meseláda készítése
Regélő csillagok
Kalandozás a magyar
mondavilágban. 
Hogyan  őrzi a magyar nép
történeteit, ősi alakjait a csillagtérkép?
1. (45 perces foglalkozás) - Csillagtörténetek,csillagismeret, mondatípusok (irányított
beszélgetés), dramatikus játék a tündérek és a hadak útján népi hősökkel, rajzfilmes mondafeldolgozás
megtekintése.
2. (90 perces foglalkozás) - Csillagtörténetek, csillagismeret, mondatípusok  (irányított
beszélgetés), dramatikus játék a tündérek és a hadak útján népi hősökkel, rajzfilmes mondafeldolgozás
megtekintése.
Népi "csillagabrosz" közös készítése. Miről mesél az Álomcsillag, a Pásztorok serkentő csillaga, a Krisztus
szekere, milyen lehet a Tündérasszony palotája és mellette a Tündérek tánca, lehet-e  Sánta Katát
táncba vinni, hova vezet a  Szarvasnyom, mit lát a Szépasszony szeme, vidám-e a Részög embör?
Az álruhás király (Mátyás és az igazság)
Mátyás király alakja a történelem,
a mesék, az anekdoták tükrében
 
1. (45 perces foglalkozás) - Titkok a reneszánsz király udvarából (a
Fekete seregtől Drakuláig).Lapozgatás Mátyás corvináiban. A mesék Mátyása:
Az aranycsináló, Az okos leány, Róka fogta csuka, Beatrix királyné tréfája (irányított beszélgetés),
dramatikus bábjáték, rajzfilm megtekintése.
2. (90 perces foglalkozás) - Titkok a reneszánsz király udvarából (a Fekete seregtől Drakuláig). Lapozgatás
Mátyás corvináiban. A mesék Mátyása: Az aranycsináló, Az okos leány, Róka fogta csuka, Beatrix
királyné tréfája (irányított beszélgetés), dramatikus báb játék, rajzfilm megtekintése. Kreatív foglalkozás:
reneszánsz táblajáték.
Mitikus állatok (A magyar mondavilág csodálatos lényei)
Kalandozás a magyar monda- és mesevilágban a csodaszarvas,
fehérlófia, a táltosmadár nyomában
1. (45 perces foglalkozás) - A magyar hitvilág lényei és szimbolikájuk  (irányított beszélgetés), dramatikus
vetélkedő játék a honfoglaló magyarok nyomában, rajzfilmes mondafeldolgozás megtekintése.
2. (90 perces foglalkozás) - A magyar hitvilág lényei és szimbolikájuk  (irányított beszélgetés), dramatikus
vetélkedő játék a honfoglaló magyarok nyomában, rajzfilmes mondafeldolgozás megtekintése. Kreatív
foglalkozás: mandala vagy állatmaszk.
 
Toldi-"történetek" a mondától a rockmusicalig
1. (45 perces foglalkozás) - Toldi Miklós történetének adaptációi
Ilosvai krónikájától, Arany János elbeszélő költeményén keresztül
napjaink rajzfilmes és musicalfeldolgozásáig (irányított, filmrészletekkel
illusztrált beszélgetés, dramatikus játék).
2. (90 perces foglalkozás) - Toldi Miklós történetének adaptációi Ilosvai krónikájától, Arany János elbeszélő
költeményén keresztül napjaink rajzfilmes és musicalfeldolgozásáig (irányított, filmrészletekkel
illusztrált beszélgetés, dramatikus játék). Kreatív foglalkozás: papír erőjátékok.
 
Jelentkezés és információk: a foglalkozások előzetes bejelentés alapján  keddtől csütörtökig 9-15 óráig, pénteken 13 óráig vehetők igénybe. A foglalkozás díja: 300 Ft/fő/45 perc.
Szerződéses iskoláknak 150 Ft/fő/45 perc. A foglalkozás díja az állandó kiállítás megtekintését nem tartalmazza.
Rendezvényeinken, foglalkozásainkon fotók, videofelvételek készülnek. Amennyiben kifogása merül fel a felvételeken való megjelenés és azok publikálása ellen, kérjük, jelezze a foglalkozás előtt a múzeum munkatársának.
Telefon: 30/9426173
Szerző: emgábor  2012.10.25. 16:06 Szólj hozzá!

A MINAP cikke a színészmúzeum pincéjében működő Teátrum Pincehely Galéria új kiállításairól:

Tizenhat művész, egy secco

 2012-09-21 17:02

Két hónapon át tizenhat művész dolgozott azon a seccon, melyet nagy érdeklődés mellett, csütörtökön mutattak be a Teátrum Pincehely Galériában. A művészeket és a secco-készítés legérdekesebb pillanatait Kiss Tanne István örökítette meg, a képekből kiállítás nyílt szintén a TPG-ben.

 Mint Urbán Tibor, a Teátrum Pincehely Galéria (TPG) kurátor elmondta, júliusban és augusztusban készült a Secco Falka I. című falfestménye, így véleménye szerint a TPG tulajdonképpen művészteleppé vált, hiszen két hónapon keresztül rengeteg időt töltöttek itt a művészek.

– Úgy gondolom, hogy ez nagyon fontos egy intézmény életében. Szinte élővé vált a helyszín, az egyik művész jött, a másik ment, tehát csaknem folyamatos volt az ittlétük – mondta.

 A secco bemutatását megelőzően Mikita Gábor, a Színháztörténeti és Színészmúzeum vezetője mondott köszöntőt. Bevallotta, nagy élmény volt számukra ez a két hónap, hiszen „naponta találkoztunk a művészekkel, ráadásul rengeteg érdeklődő látogatta a galériát, köztük Pirint Andrea is”. A művészettörténész így emlékezett azokra az időkre, mikor még csak a seccokészítés ötlete volt meg: „Urbán Tibor teljesen átszellemülten beszélt a seccoról az üres fal előtt állva, gondolatfoszlányokat fűzött csupán egymás mellé. De akkor még másképp nem is beszélhetett volna – hiányoztak a társak, akik hasonlóképpen gondolkodnak, és ki tudják egészíteni a gondolatait.”

 Végül tizenhatan vállalták a két hónapon át tartó művésztelepi munkát: Drozsnyik István, Dunai Beáta, Homonna György, Láng Eszter, Lőrincz Róbert, Lukács Róbert, Máger Ágnes, Orosz Csaba, Pataki János, Pálfalusi Attila, Puskás Márta, Seres László, Varsányi Emília, Veres Attila és Zombori József Urbán Tibor mellett.

 Pirint Andrea hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a secco 16 történetet mesél el, de egyben kinyilatkoztat is. Fontos az egyéniség, fontos, hogy a saját útját járja valaki, de az elkülönülés nem azonos az elszigeteltséggel – ezt mind-mind jelentik a secco-részek a művészettörténész véleménye szerint.

 – Úgy gondolom, ez egy képpé formált kiáltvány, amely mutatja, hogy a művészet nélkülözhetetlen, de szól az összefogás fontosságáról, a tiszteletről, a lelkesedésről és a dacos kiállásról is. Történelmi párhuzamot vonva az egyik falmező engem az ókeresztény katakombafestészetet juttatta eszembe. Itt nem temetési helyként gondolok a katakombára, hanem inkább kulturális helyként, a közösség életét alakító szellemi közegként – mondta a művészettörténész.

 Kiss Tanne István fotózta meg a művészeket és a legérdekesebb pillanatokat a munka során. Képeiből kiállítást nyílt szintén csütörtökön, szintén a TPG-ben. Ugyanakkor megnyílt egy tematikus tárlat is, Körbegörbe címmel. A secco készítői kaptak egy fekete korongot, melyet szabadon használhattak, aki úgy gondolta, a seccohoz kapcsolódóan festhetett rá. A kiállítások vasárnap és hétfő kivételével naponta 9-17 óra között látogathatók.

 Kujan I.

Szerző: emgábor  2012.09.25. 09:27 Szólj hozzá!

A magyar mondák és mítikus meséink világában kalandozhatnak a látogatók a színészmúzeum őszi kiállításán. A jubileumát ünneplő Miskolci Csodamalom Bábszínház különleges bábjainak, látványos terveinek segítségével vándorútra indulhatunk ősi történeteink csillagtérképén: számba vehetjük jellegzetes hőseinket Fehérlófiától Toldiig, mítikus lényeinket a csodaszarvastól a griffmadárig.S a tárlat megtekintésének végén elmondhatjuk: Itt járt Mátyás király! A kiállításhoz több tematikus foglalkozást is szervezünk az iskolás csoportok számára.

Szerző: emgábor  2012.09.04. 09:57 Szólj hozzá!

Mező István karikatúrái június 16-tól  láthatók a miskolci Színháztörténeti és Színészmúzeumban.A Kaján Tibort példaképének tartó, Szikszón élő művész, a hazai karikaturista-társadalom elismert alakja. Egy olyan műfaj képviselője, amelyet már csak kevés számú rajzoló művel. A sokrétű tevékenységéről is ismert Mező Istvánt, ezúttal a kiállítás kurátora Urbán Tibor képzőművész hívta meg a Színészmúzeumban megrendezendő tárlatra, ahol a színház és filmművészet által ihletett műveket tekinthet meg a közönség.
Szerző: emgábor  2012.06.18. 16:00 Szólj hozzá!

Új időszakos kiállításunk Kiss Manyinak állít emléket. A tárlat több mint száz, többségében eddig ismeretlen fotó segítségével idézi meg a XX. századi magyar színészet kiemelkedő művészének alakját. Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet vándorkiállítása a magánember és a művész portréját egyaránt megrajzolja.

Kiss Manyi (1911-1971) színésznő 1926-tól Kolozsvárott, 1928-tól Miskolcon, majd 1929 és 1932 között Szegeden játszott. Pályafutása kezdetén szubrett és komika szerepeket alakított. 1932 után egy ideig olasz artista férjével külföldi cirkuszokban lépett fel. 1938-ban a fővárosi operettszínház szerződtette, de számos más teátrumban is játszott. 1954-ben a Madách Színházhoz került. Az 1950-es években figyeltek fel drámai tehetségére a Kurázsi mama című Brecht-műben. 1954-ben Jászai-díja2012. április 19 -június 9.t, 1957-ben Kossuth-díjat kapott, 1962-ben érdemes, 1964-ben pedig kiváló művészi címmel tüntették ki.

 

Szerző: emgábor  2012.05.07. 14:20 Szólj hozzá!

Petőfi Sándor színháza -

Játék Petőfi verseivel március 15-én a miskolci színészmúzeumban

a Múzeumi bokréta családi program keretében.

Petőfi Sándor: Színbírálat (Pest,1844.jún.)

Hogy játszottak? ne is kérdezzétek!
Vétek volt ma őket nézni, vétek,
Ily kontárkodás mégis gyalázat;
Csaknem megszalasztották a házat.
Semmi tűz egyben sem, semmi lélek!
Mint fajankók, úgy álltak s beszéltek.
A darab is rossz, silány végképen,
Untató a legnagyobb mértékben.
Ásitottam, hányat és minőket!
S oly sötét volt, tán világ sem égett.

*
(Hol maradhatott az a kislyány? hol?
Üres volt, amelybe jár, a páholy.)

Szerző: emgábor  2012.03.14. 14:56 Szólj hozzá!

Ez (volt) a divat!
Divat-és viselettörténeti foglalkozás

Színpadi jelmezek és szabásminták mentén haladva, békebeli filmhíradó "kiegészítőkkel" kalandozunk a divat és az öltözködés világában 
Laczó Henriette jelmeztervező művész Kosztüm-mesék kiállításán.

Témáink
A divat fogalma - A divattervezés jelentősége 
Divatirányzatok, divatházak
Az öltözék szerepe - Az alapanyagok története 
Nő és férfiviseletek alakulása

A foglalkozás ideje 45 perc. 
(A foglalkozás díja szerződéses iskoláknak 100 Ft/fő, egyéb esetekben 300 Ft/fő)
A foglalkozás dupla időtartamban is kérhető jelmezterv-készítéssel. 
(Ebben az esetben a foglalkozás díja szerződéses iskoláknak 200 Ft/fő, 
egyéb esetekben 600 Ft/fő)

Előzetes bejelentkezés és további információ
szineszmuzeum.miskolc@gmail.com, 06 30 660 9299
www.miskolcigaleria.hu

Szerző: emgábor  2012.03.14. 14:55 Szólj hozzá!

 Kosztüm-mesék

2012. január 26. csütörtök 17 óra

Laczó Henriette jelmez- díszlettervező művész kiállítása

Látványos jelmezek, különleges anyagok, sosem látott tervek, emlékezetes előadások lenyomatai...  


Laczó Henriette szakmai életrajza
 
Született: Őriszentpéteren, 1949-ben.
A budapesti Iparművészeti Főiskola belsőépítész szakán 1982-ben szerzett diplomát.
1979-től tervez színházi jelmezeket. 1984-től 2007-es nyugdíjazásáig a
zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház társulatának tagja. Több budapesti
és szinte valamennyi vidéki társulatnál dolgozott. Színházi tervezéseinek nagy része
jelmez, de tervez díszleteket is. Szívesen kísérletezik különböző anyagfajtákkal: elsőként tervezett
papírruhákat, de dolgozott galvanizált anyagokkal is. Belsőépítészeti munkái, bútorai Zalaegerszegen
láthatók.
 
Díjak
1992. A XI. Országos Színházi Találkozó legjobb jelmeztervezője (Shakespeare: Sok hűhó
semmiért) 
1995. Forgács gyűrű 
2004. Színházbarátok körének díja 
 
Kiállítások
1984, Fényes Adolf Terem, Budapest (PÁSZTOR Beával)
1984, Varsó 
1986, Városi Művelődési Központ, Zalaegerszeg (VÁGVÖLGYI Ilonával és
HORVÁTH Évával )
1987, Városi Művelődési Központ, Zalaegerszeg
1992, Mecénás Galéria, Zalaegerszeg
2003, Városi Művelődési Központ, Vasvár (VERECKEI Ritával )

 

Szerző: emgábor  2012.01.20. 12:41 Szólj hozzá!

Szerző: venora  2012.01.16. 10:42 1 komment

 Gábor halálára
„Szavalni, sírni, nevetni, szenvedni, elfáradni, aludni. Ez volna az élet?” - kérdezi Gyulai Pál öreg színésze egy karcsú könyvecske megsárgult lapjain. 

A többi néma csend.

Színházművészt temetünk, Tisztelt Gyászolók, aki egy volt közülünk, de egyetlen és megismételhetetlen - VALAKI - ezen a világon. Sallós Gábor nyolcvanhét évet élt, s alkotó évtizedeinek nagyobbik hányadát ebben a városban töltötte - velünk.

altCsak a koronként készült fényképein tűnt fel, hogy mennyire telnek az évek, és milyen nyomokat hagynak. De mi, akik mellette éltünk, egy levegőt szívtunk vele, a valóságban nem észleltük a változást. Nem fog rajta az idő - hangzott innen-onnan, olykor kicsit tán irigykedve. Még az idősebbek is utána számoltak a főiskolai évektől hosszan húzódó életútnak (a változó színházi korszakoknak, divatoknak) a fiatalok meg alig hitték, hogy nyolcvan körül vagy azon túl is, mennyire megőrizheti valaki érzékenységét, fogékonyságát - ha művésznek született erre a világra.

Sallós Gábor mindemellett nem volt kifelé élő ember - mint a pályatársak többsége. De jelen volt! Figyelni kellett rá a színpadon és a magánéletben is. Mert minősített… Nem terjengős mondatokban, nem látványos gesztusokkal, inkább csak egy megengedő félmosollyal; mindig találó ironikus, vagy - ritkábban - szarkasztikus megjegyzéssel. 

Soha nem kért szerepet, s aligha voltak rendezői vágyálmai. Mellesleg nem is volt szüksége különösebb szakmai buzgólkodásra, hiszen az első szegedi év után már főrendező, majd igazgató Kaposváron, utána pedig az félszázadnyi időszak következik, melyben a mi színházukat - igazgatása idején még  közös társulatú miskolci és egri teátrumot - gazdagítja színészi, rendezői tehetségével, s mind nagyobb, gazdagabb színházvezetői tapasztalataival.

Sallós Gábor az államivá lett magyar színházak első nemzedékének jelentős művésze. Akit a korabeli főiskola legendás művésztanárai neveltek - Gellért Endrével az élen - és az ötvenes évek Nemzeti Színházának kongeniális társulatában szerzett szakmai, művészi gyakorlatot. (Ez olyasmit jelent, mintha valaki a Nyugat című folyóirat körében válik íróvá.) 

Kár, hogy nem tartozott a megszállott örökhagyók közé. Pedig volt mit, lett volna mit reánk testálnia. Persze mindazok, akik figyeltek - látva láttak - azok nem maradtak szellemi, szakmai örökség nélkül. Az érdemelt legnagyobb figyelmet, ahogyan Sallós Gábor írót, drámát, szerepet megközelített. Tudta, hogy az ember akkora a színházban, amekkorává gondolatai teszik. És nem feltétlenül fennkölt, magasztos gondolatokról van szó… Viszont a gondolatnak - a maga sajátos formájában kifejezve - a színpadon kell megszületnie. Akár szavak nélkül… 

Az első színpadi munkájára - akkoriban vezették be a végzősök vizsgarendezését - Szegeden került sor 1954-ben; Móricz Zsigmond Rokonok című drámaváltozatát állította színpadra. Csaknem négy évtizeddel később egy másik Móricz mű rendezésére kérték föl Miskolcon. A színház akkori fiatal főrendezője nagyon kíváncsi volt a pályatárs víziójára… Sallós Gábor lakonikus válasza csak ennyi: „Ahogyan az író elgondolta.” Mindez a szokásos félmosoly kíséretében. Ám ne higgyük, hogy sértette a fiatal művész érdeklődése. De hát nem magától értetődő-e, hogy a mű fontos elsősorban. A többi mesterség, technika…

Csaknem hat évtized a pályán, száznál több bemutató; részint rendezve, részint szerepeket megformálva. Ezekkel nem büszkélkedett, azt viszont említette, hogy kiknek a kvalitásaira figyelt fel, kiket segített, kiket indított el a pályán. Mert hajdan volt egy üzemi színjátszó - ma Garas Dezsőként ismerjük- aztán a szegedi tánckarban egy kislány, akinek 1956-ban Kaposváron kerül plakátra a neve, ahol már Sallós Gábor a főrendező. Lehoczky Zsuzsáról van szó.,

Akitől most búcsúzunk, tetszeleghetett volna a sikeres művész, a színházakat gründoló mester szerepében. Mindez ízlése ellen való volt. Hát akkor hogyan beszélt volna a fájdalmairól, azokról, akiket neki kellett eltemetnie, s élni tovább…

„Szavalni, sírni, nevetni, szenvedni, elfáradni, aludni. Ez volna az élet?” - kérdezi Gyulai Pál öreg színésze, egy karcsú könyvecske megsárgult lapjain. 

A többi néma csend.  

Gyarmati Béla
elhangzott Sallós Gábor temetésén, január 3-án, a miskolci mindszenti temetőben 
Szerző: emgábor  2012.01.05. 17:52 Szólj hozzá!

  Életének 87. évében elhunyt Sallós Gábor. 1963 óta volt a Miskolci Nemzeti Színház tagja: rendező és színész volt, majd 1968 és 1979 között igazgatója, rendezője és színésze. 1961-ben Jászai Mari-díjat kapott, a miskolci színház örökös tagja. Volt Corbaccio (Volpone), Báró (Éjjeli menedékhely), Sas Béni (Honkongi paróka), Doolittle (My fair Lady), Polgármester (Az öreg hölgy látogatása). Olyan műveket rendezett, mint A revizor, Ármány és szerelem, Rettenetes szülők, Háry János, Pillangókisasszony, A víg özvegy, Szép Juhászné…

Sallós Gábort a Miskolci Nemzeti Színház saját halottjának tekinti, temetéséről később intézkedik. 

Szerző: emgábor  2011.12.21. 20:09 Szólj hozzá!

A színházi látványtervezés kulisszatitkai a miskolci színészmúzeum idei Emlékpróba c. sorozatában.
A december 8-án délután 5 órakor kezdődő beszélgetés vendége Zeke Edit díszlet-jelmeztervező művész. Szeretettel várunk mindenkit!

Szerző: emgábor  2011.12.05. 09:56 Szólj hozzá!

Bozóki Mara  díszlet- jelmeztervező lesz az Emlékpróba következő vendége november 25-én, pénteken délután 4 órakor.  Mindenkit szeretettel várunk! 

Bozóki Mara szakmai életrajzából:          

Tanulmányok:
Budapesti Képző- és iparművészeti Szakközépiskola 
Magyar Képzőművészeti Főiskola díszlet-jelmeztervező szak
Mestereim Székely László és Jánoskúti Márta voltak.

Diplomamunkámat 1988-ban a Miskolci Nemzeti Színházban készítettem, melynek jelenleg is tagja vagyok.
Pályám során több műfajban kipróbálhattam magam és több, különböző stílusú rendezővel dolgozhattam együtt országszerte ill. határon túl is.
Rendszeresen tervezek díszletet és jelmezt együtt – színházban és filmben egyaránt –, meghatározva így az előadás/film látványvilágát. Több miskolci munkám mellett ilyen volt A vágy villamosa (r. Szász János), mely a legjobb jelmez díját nyerte az XVI. Országos Színházi Találkozón (1997), és a Boldogság színe (r. Pacskovszky József), amelyet a Houstoni Nemzetközi Filmfesztiválon (2004) legjobb látványtervező díjával ismertek el.
1992 óta rendszeresen dolgozom együtt Bozsik Yvette koreográfussal, több közös munkánk aratott nemzetközi sikert. A sárga tapéta (Festival Edinburgh, International Critics Award, The Herald's Angel Award for Excellence, 1995), Josef K. szerelmei (International Critics Award, 1996), Holtodiglan (Edinburgh Fringe Festival, Fringe First Award, 2002).

Rendszeresen részt veszek hazai és nemzetközi kiállításokon.

Egyéni kiállítás:
2011.Bratislava
2010.Dunaújváros
2008 Miskolci Galéria
2006 Pécsi Országos Színházi Találkozó

Csoportos kiállítás:
2001 ,,Szcenika” Műcsarnok
2000 Iparművészet Műcsarnok, Techshow Gellért Fürdő Bp.
1990 ,,Dísz-Jel” Fiatal díszlet-és jelmeztervezők kiállítása, Bartók 32' Galéria Bp.
1996 Várgaléria Bp. 
1987, 2003, 1999, 1995,1991,Prágai Quadriennálé

Oktatás:
2004-2006-ig a tanársegéd Magyar Képzőművészeti Egyetem, 
Látványtervező tanszék
2007. tervezői kurzus vezetése Moholy-Nagy Egyetemről áthallgató diákok számára, MKE
2004-től a MKE Doktori Iskolájának hallgatója, 
2010. DLA fokozat megszerzése

Szerző: emgábor  2011.11.21. 10:06 Szólj hozzá!

Bozóki Mara  díszlet- jelmeztervező lesz az Emlékpróba következő vendége november 25-én, pénteken délután 4 órakor.  Mindenkit szeretettel várunk! 

Bozóki Mara szakmai életrajzából:          

Tanulmányok:
Budapesti Képző- és iparművészeti Szakközépiskola 
Magyar Képzőművészeti Főiskola díszlet-jelmeztervező szak
Mestereim Székely László és Jánoskúti Márta voltak.

Diplomamunkámat 1988-ban a Miskolci Nemzeti Színházban készítettem, melynek jelenleg is tagja vagyok.
Pályám során több műfajban kipróbálhattam magam és több, különböző stílusú rendezővel dolgozhattam együtt országszerte ill. határon túl is.
Rendszeresen tervezek díszletet és jelmezt együtt – színházban és filmben egyaránt –, meghatározva így az előadás/film látványvilágát. Több miskolci munkám mellett ilyen volt A vágy villamosa (r. Szász János), mely a legjobb jelmez díját nyerte az XVI. Országos Színházi Találkozón (1997), és a Boldogság színe (r. Pacskovszky József), amelyet a Houstoni Nemzetközi Filmfesztiválon (2004) legjobb látványtervező díjával ismertek el.
1992 óta rendszeresen dolgozom együtt Bozsik Yvette koreográfussal, több közös munkánk aratott nemzetközi sikert. A sárga tapéta (Festival Edinburgh, International Critics Award, The Herald's Angel Award for Excellence, 1995), Josef K. szerelmei (International Critics Award, 1996), Holtodiglan (Edinburgh Fringe Festival, Fringe First Award, 2002).

Rendszeresen részt veszek hazai és nemzetközi kiállításokon.

Egyéni kiállítás:
2011.Bratislava
2010.Dunaújváros
2008 Miskolci Galéria
2006 Pécsi Országos Színházi Találkozó

Csoportos kiállítás:
2001 ,,Szcenika” Műcsarnok
2000 Iparművészet Műcsarnok, Techshow Gellért Fürdő Bp.
1990 ,,Dísz-Jel” Fiatal díszlet-és jelmeztervezők kiállítása, Bartók 32' Galéria Bp.
1996 Várgaléria Bp. 
1987, 2003, 1999, 1995,1991,Prágai Quadriennálé

Oktatás:
2004-2006-ig a tanársegéd Magyar Képzőművészeti Egyetem, 
Látványtervező tanszék
2007. tervezői kurzus vezetése Moholy-Nagy Egyetemről áthallgató diákok számára, MKE
2004-től a MKE Doktori Iskolájának hallgatója, 
2010. DLA fokozat megszerzése

Szerző: emgábor  2011.11.21. 10:06 Szólj hozzá!

JÁTSSZUNK, ISMERKEDJÜNK WEÖRES SÁNDOR KÖLTÉSZETÉVEL!

Rendhagyó irodalomórák a Színészmúzeumban

Az ismert festő-és grafikusművész, animációsfilm-rendező, Keresztes Dóra
kiállításán Weöres Sándor-versillusztrációiból valamint a költő művei ihlette
animációs filmjeiből válogat. A tárlathoz kötődően az alábbi rendhagyó
irodalomórákra várjuk az iskolás csoportokat:

TARKA FORGÓ
A kiállítás képanyaga és a költő megzenésített versei segítségével vidám játékra
várjuk a gyerekeket.

A HOLDBELI CSÓNAKOS MESÉJE
A résztvevők megismerhetik Weöres Sándor meséjét.

VITÉZ LÁSZLÓ ÉS A VÁSÁROZÓK
A foglalkozás a vásári bábjátékok jellegzetes magyar figuráival külföldi
barátaikkal és történeteikkel, irodalmi alakváltozataikkal ismerteti meg
a résztvevőket.

Információkérés kiállításainkról, foglalkozásainkról,
valamint bérletváltásról, bejelentkezés:
muzeumkommunikacio@gmail.com címen,
illetve a 30/660-9299-es telefonszámon.

Szerző: emgábor  2011.11.17. 09:31 Szólj hozzá!

A színészmúzeumban fontos feladatunk a miskolci szcenográfia kutatása, emlékeinek megőrzése: a közelmúltben mintegy 100 db szcenikai tervvel gazdagodott a gyűjtemény. E törekvésünkhöz kötődik idei Emlékpróba sorozatunk, melyben a miskolci színház tervezői mesélnek pályájukról és a látványtervezés kulisszatitkairól. November 25-én délután 4 órakor Bozóki Mara, december 1-jén délután 5 órakor pedig Zeke Edit  lesz a vendégünk. A  beszélgetőtárs Filip Gabriella. "Nézzenek be" velünk a kulisszák mögé!!!!

 

 

Szerző: emgábor  2011.11.17. 09:30 Szólj hozzá!

Kedves Látogatóink!

A jubileumi prgramsorozatunk képes beszámolóit  "első kézből"  a facebookon, a Színháztörténeti és Színészmúzeum oldalon találják meg. Jó képnézegetést!

https://www.facebook.com/pages/Sz%C3%ADnh%C3%A1zt%C3%B6rt%C3%A9neti-%C3%A9s-Sz%C3%ADn%C3%A9szm%C3%BAzeum/185094108187984

 

Szerző: emgábor  2011.10.21. 15:33 Szólj hozzá!

Magyar dráma napjától kezdődően egy hónapon át, az első magyar hivatalos színielőadás napjáig számos rendezvénnyel ünnepeljük.
Ünnepi programsorozatunk záró programja október 25-én a színházi gyűjtemények,
emlékhelyek, emlékházak találkozója.

A rendezvény célja többek között a gyűjtemények, kiállítások közötti kapcsolatfelvétel, illetve a már meglévő együttműködések megerősítése, kibővítése, amely megalapozhatja a színházi emlékházakat, gyűjteményeket működtető állami, önkormányzati intézmények, civil szervezetek, magánszemélyek illetve a szakmai munkatársak, színházkutatók tartalmas, folyamatos szakmai együttműködését, közös módszertani, múzeumpedagógiai programok kidolgozását.

Programtervezet:
10.30 - 11. 00 óra
Érkezés, regisztráció
11.00 óra -13. 00 óra
Köszöntők
A Színháztörténeti és Színészmúzeum működése, programjainak bemutatása
Tárlatvezetés: a „Hódolván Tháliának” – Jelenetek a miskolci színjátszás történetéből c. 2010-ben megújult állandó kiállítás megtekintése
13.00 - 13.30
Ebédszünet
13.30 - 15.30
Kerekasztal-beszélgetés a színházi gyűjtemények, kiállítóhelyek helyzetéről, valamint az
együttműködés lehetséges formáiról, területeiről
16.00 – 17.00
A Miskolci Nemzeti Színház épületegyüttesének bejárása

A jelentkezéseket, kérdéseiket a szineszmuzeum.miskolc@gmail.com elektronikus postacímre várjuk.

Szerző: emgábor  2011.10.18. 08:39 Szólj hozzá!

Keresztes Dóra
" Falra mondok képeket" című kiállítása

 
A Színháztörténeti és Színészmúzeum őszi időszakos kiállítását a gyermekekre és a Weöres Sándor művészetét kedvelő felnőttekre gondolva szervezte meg: az ismert festő- és
grafikusművész, animációsfilm-rendező, Keresztes Dóra kiállításán Weöres Sándor A holdbeli csónakos c. meséjének a budapesti Nemzeti Színház-i előadásához készített látványterveiből valamint a költő művei ihlette versillusztrációiból és  animációs filmjeiből ( Holdas film, Garabonciák )válogat.
 


A magyar meseirodalom egyik legszebb alkotása Weöres Sándor A holdbeli
csónakos c. mesejátéka, amely a vásári bábjátékok humorát és mitikus mesék izgalmát szövi egybe.

 

 

 

A kalandos játék főszereplői a magyar vásári bábjáték hősei, Vitéz László, Paprika Jancsi, Bolond Istók a  mesés ősidőben" a legkülönbözőbb mitológiai tereken át kalandoznak ( a keleti ős-Magyarország, Szkítia, Kína, Keltaország, Spárta).
 
 
Jégapó lánya, Pávaszem királykisasszony kezéért a világ leggazdagabb, leghatalmasabb királyai versengenek, ám ő egész nap csak a Holdban hajózó szerelmeséről, a Holdbeli csónakosról álmodozik.
 
 
 
A kiállítást Vida Péter színművész nyitja meg, aki pályája során kétszer is találkozott a mesejátékkal: játszott a Miskolci Nemzeti Színház 19889- es bemutatóján, a budapesti Nemzeti Színház előadásában pedig  Bolond Istókot formálta meg. 
 

Szerző: emgábor  2011.09.27. 15:47 Szólj hozzá!

A  színházi látványtervezés kulisszatitkairól mesélnek a Miskolci Nemzeti Színház díszlet- és jelmeztervezőnői a miskolci Színháztörténeti és Színészmúzeum idei Emlékpróba c. sorozatában. A 2006 őszén indult  riportfilmsorozat a Miskolci Nemzeti Színház művészeinek pályáját mutatja be a színészmúzeumban folytatott beszélgetések alapján.
Az évek folyamán több mint húsz színházi alkotóművész portréja készült el. A beszélgetéseket rögzítő kisfilmek, amelyek bekerülnek a múzeum állományába, a művészek portréjának megrajzolása mellett hozzájárulnak a Miskolci Nemzeti Színház közelmúltjának és jelenlegi helyzetének dokumentálásához is.
 
A szeptember 27-én délután 5 órakor kezdődő  első beszélgetés vendége Juhász Katalin. A későbbiekben Bozóki Marát, Laczó Henriettet, Zeke Editet kérdezi pályájukról Filip Gabriella szerkesztő-riporter.

Szerző: emgábor  2011.09.27. 15:37 Szólj hozzá!